A Zirci Ciszterci Apátság messziről felismerhető körvonalú, kéttornyú temploma, egyben Zirc város jelképe is. Magyarország egyik legszebb barokk stílusú építménye, három különleges, máshol nem látható nevezetességet is rejt a falai között. Ez a szerzetesi templom az apró titkok és a barokk színpadiasság különleges elegyét kínálja.
Tudtad, hogy a korábbi, középkori templomot felrobbantották és annak köveiből építették? A híres, 1204-es feliratos kő onnan származik, de vajon hová építették be? És azt gondola volna, hogy ebben a templomban elférne egy 8 emeletes lakótelepi ház? A gyönyörű freskók ugyanis egy 25 méter magas boltozatot díszítenek. A különlegesen szép főoltár pedig Magyarország legnagyobbika: 17 méter magas, szintén barokk stílusú és szinte semmi sem az benne, ami elsőre látszik. És vajon a stallumban, ha felhajtjuk a szerzetesi székeket, ott mit találhatunk?
Tudtad, hogy a korábbi, középkori templomot felrobbantották és annak köveiből építették? A híres, 1204-es feliratos kő onnan származik, de vajon hová építették be? És azt gondola volna, hogy ebben a templomban elférne egy 8 emeletes lakótelepi ház? A gyönyörű freskók ugyanis egy 25 méter magas boltozatot díszítenek. A különlegesen szép főoltár pedig Magyarország legnagyobbika: 17 méter magas, szintén barokk stílusú és szinte semmi sem az benne, ami elsőre látszik. És vajon a stallumban, ha felhajtjuk a szerzetesi székeket, ott mit találhatunk?
A hely, ahol mindenki fotózik. Magyarország legmagasabban fekvő városának, Zircnek a második legmagasabb tornya. Ha ide felmászol, lent ne felejtsd véletlenül a mobilodat vagy a fényképeződet, mert ez a magaslat kínálja a város és az egész Bakony legszebb panorámáját, ahogy legyezőszerűen körbevesz a város és azon túl a zöldellő dombok.
A középkori apátság pusztulását követően, 1726-ban kezdődött meg az újjáépítés évszázados folyamata. Kiemelkedő Villax Ferdinánd apát működése, aki a 19. században több új szárnnyal gazdagította az apátságot.1847-ben készült el a Vöröstorony, amely nevét egyrészt a tetőteraszig vezető 146 vörösmárvány lépcsőről, másrészt az építésekor vörösrézzel borított tetejéről kapta. Villax apát idején látogatott ide Ferenc József császár, ekinek a veszprémi országúton felbukkanó kocsiját a ciszterci szerzetesek a frissen épített toronyból figyelték.
Korabeli bútorzatok, falfestés és csodás festmények jelenítik meg a 19. század hangulatát. A Királyterem a monostor nyugati szárnyával egy időben,1844–1846 között épült. Sajnos az eredeti tervek és az eredeti berendezési tárgyak is elpusztultak a történelem viharaiban. Az apátság reprezentációs terében királyi és főúri vendégek szálltak meg.
I. Ferenc József császár kétszer járt itt. A Habsburg Birodalom területén az apátságokban gyakran épültek ilyen lakosztályok. Többségük a monostorokba ellátogató császárok és más nemes vendégek méltó fogadását szolgálta Az építtető apátok a díszes berendezéssel a hűségük mellett apátságuk fontosságát is kifejezték. A zirci Királyterem falai között magasrangú egyházi személyek is rendszeresen megfordultak: a generális apátok éppúgy mint az apostoli nunciusok – közülük Cesare Orsenigo az 1920-as években a karácsonyi ünnepeket rendszeresen itt töltötte.
A ciszterci rend központi gyűjteménye számtalan érdekességet rejt. 1944-ben például egy katonai repülő zuhant be ide. És azt tudtad, hogy a nagyterem egyik asztala átalakítható létrává? Vajon hány kiló a rajta nyugvó szertartáskönyv? A gyűjtemény legrégebbi kötete egy ősnyomtatvány 1470-ből, de a legfrissebb magazinok is megtalálhatók.
Már a középkori monostorban is létezett könyvtár, ahol 100 kódexet őriztek. Erről nem maradt fenn semmilyen forrás, mert a kezdeti virágzás után az apátság a török korban elnéptelenedett. A 18. század elején az újraalapító német szerzetesek hozták magukkal a mai könyvállomány első darabjait. A ciszterciek felvállalta közoktatási feladatok bővítést igényeltek. Így épült meg először a szerzetesi teremkönyvtár, ahol a 19. század végére már 45 ezer könyv sorakozott a polcokon, ami mára 65 ezer kötetre gyarapodott. A tárlókban a legszebb könyvek vannak kiállítva.
Tudtad-e hogy ezt az apátságot – a hosszú török és a rövid kommunista korszak kivételével – igazából megkímélte a történelem? Napóleon hadai után az 1848-49-es szabadságharcban magyar szabadcsapatok vonultak itt keresztül, akikről csak annyit jegyeztek fel, hány akó bor és birka kellett nekik. A zirci ciszterek nehéz évei 1950 után jöttek.
Az egykori télikertben (régebbi nevén: narancsházban) berendezett kiállítás bemutatja a ciszterci rend 12. században megindult és 200 éven át kitartó tényleg szédítő iramú fejlődését. Csak Magyarországon 18 monostort alapítottak, ám a török hódoltság fizikai valójukban is eltörölte ezeket. A 18. századi újraépítés során Zirc, mint egyetlen önálló apátság vált a rend központjává. Társadalmi szerepvállalásukat ekkor kiterjesztve lelkipásztori, karitatív szociális és oktatási feladatokat is vállaltak. Jelenleg öt nagymúltú gimnáziumot működtet a rend országszerte.
Tudtad, hogy Jókai Mór: Enyim, tied, övé című regénye itt játszódik a zirci monostorban és a cselekmény az arborétumban kezdődik, ahol 24 szerzetes egymásnak esik és birkózni kezdenek? Az 1875-ben megjelent regény fejezetei megkapó részletességgel írják le a monostor szép tereit, köztük az angolkertet is.
Brisits Frigyes (1890-1969) ciszterci szerzetestanár gondolatai: „Nem is kert volt ez, hanem fák gótikus katedrálisa. Amikor végigmentünk fő alléján, mindig úgy éreztük, hogy a világ legszebb dómjának, madárdaltól, harangzúgástól ingó, rengő, reszkető hajójában járunk.” A Magyar Turista Élet című újság így írt 1937-ben: „A természetjárót legjobban megragadja a 38 holdas angol park. Több mint 100 fenyőfajta és 400 lombosfa és bokorfajta van itt összegyűjtve. Eleven múzeum, amelynek anyagát tudós, természetkedvelő szerzetesek gyűjtötték össze, ápolták, gondozták hangyaszorgalommal.”
